Elképzeltem, hogy egy humán műveltségben nem annyira bővelkedő, akaratgyenge, egyszerű kis kikapcsolódásra vágyó anya vagyok, akit otthon szétgyaláz a férje.

Csinos ruha van rajtam, mert a férjem szereti, ha felvághat velem és elmegyünk a kollégáival és a kisfőnökével (mert fizetésemelést szeretne és jól jön ez csapatépítésnek) az Újpest Színházba mondjuk, hogy megnézzünk egy jó kis krimit (a Gázlángot például).

Ott ülök, nézem az előadást, még magamra is ismerek Paulában. Befeszülök. Némán ülök egész este a kerthelységben, ahová a színház után megyünk. Mindenki a krimiről beszél.

Aztán hazamegyünk, lefekszem aludni, másnap felkelek, elvégzem a munkám, hagyom, hogy a fiamat lebuzizza az apja, mert zenélni akar, nem értékesítőnek menni, majd összeveszem az apjával, mert lebuzizza a fiamat, mert zenélne, nem a gazdaság érdekli, eltelik még egy-két év így, aztán felvágom az ereimet.

Ez a Dózsáék műve, hogy velem ez történt?

NEM!

Ezért szégyenlem magam, én – mint blogoló. Előző posztomban (Mi is történik a szerencsétlen, hülye komplementerrel? lásd még: Az áldozat menüpont) ugyanis már-már (no, azért nem igazán!) rákentem a színházcsinálókra, ha nem katarzál a néző...

Kinek a felelőssége, ha a néző nem él át katarzist, illetőleg nem akkorát, hogy változtatni tudjon az életén?

Kinek a felelőssége, ha az esetleg mégis olvasott ember (akit még az ezotéria is érdekel, imád pozitívan gondolkodni, jaj!) egy mondatot sem épít bele magába a sok-sok világirodalmi klasszis olvasása után, viszont szívesen cseveg a barátaival a könyvekről, amiket olvasott?

Kinek a hibája az, ha a „más szemében a szálkát, magáéban a gerendát” nem leli?

Ha az ember rendőrségi feljelentést akar tenni egy agresszor ellen (sok helyütt már létezik olyan kategória, hogy „háztartáson belüli erőszak: lelki terror”) és a rendőrnő a fülébe súgja, hogy „Ne legyen áldozat!” ő meg mégis az marad, nem is tesz feljelentést, mert inkább lojális az agresszorhoz? Azért ki a felelős?

Ki tehet arról, ha bűntudatot érez, ahelyett, hogy felülemelkedve ezen a túl szubjektív kategórián és az objektív valóságot nézve, helyesen ok-okozati összefüggésket keresne inkább hogy megláthassa: Ő MAGA az ok?

Ki tehet arról, ha hülye vagyok?

„Szégyelheti magát” az áldozat!

Fotó (közkincs):

Ingrid Bergman, mint Paula/Jelenet a Czukor által rendezett filmből